Generációk egymás között:

A foglalkozások tartalma, jellemzői:

Személyiségfejlesztő, önismereti játékok, beszélgetések mellett a különböző generációk speciális élethelyzetének, élményvilágának megismerése történt a foglalkozásokon. Páros munkában, kooperatív technikákkal, az IKT adta lehetőségekkel ismerkedtünk a szülők, nagyszülők nemzedékének társadalmi körülményeivel, jellegzetes divatirányzataival. Értékorientált beszélgetéseket,  gyűjtéseket , drámajátékokat szerveztünk, hogy a generációk közti különbségek mellett a hasonlóságokat is lássuk. A nyitottság, tolerancia, az elfogadás fontosságát hangsúlyoztuk a tevékenység során.

A foglalkozások hatása:

Az iskolán kívüli feladatok (családfa készítése, hagyományok gyűjtése…) tartalmas információcserét jelentettek a különböző generációk között. Gyakori volt az aha-élmény, erősödött a családhoz tartozás érzése a gyerekekben. A szociális tanulás során egymás megismerése, az erőszakmentes kommunikáció sokat fejlődött. A felhasznált irodalmi művek szókincsbővítő, műveltség növelő szerepe mellett problémamegoldásokat, konfliktuskezelési technikákat figyelhettek meg a tanulók.

Partneriskola (Szakály) bemutatása:

A foglalkozásokon 12 fő vett részt. Lelkesen, érdeklődően szerepeltek az órákon. Tudták azt, hogy a tavaszi németországi nyelvgyakorláshoz minden feladat fontos.
Motiváltak voltak akár páros, akár csoportos feladatot kaptak.
Nyitottan fogadták azt is, hogy a szakályi tanulók bekapcsolódnak a rendezvények egy részébe, lesznek közös kirándulások, mozilátogatás, megismerhetik az életet egy kis faluban, egy kis iskolában.
Több szempontból is összehasonlítottuk a két intézményt.
Különösen érdeklődőek voltak a német kultúrával, Bad Mergentheim nevezetességeivel kapcsolatos feladatoknál. Nagy előnyt jelentett az informatika terem, mindenki önállóan is kutathatott az interneten.
A Kopernikus Realschule épülete, berendezése, tágas terei önmagukban esztétikai élményt jelentenek.
A szituációs játékok, párbeszédek sokat javították a különböző alaptudású tanulók szókincsét.

Európai Unió:

A Fedezd fel az Európai Uniót! című foglalkozások keretében kollegámmal együtt 12 tanulóval dolgoztunk. Elsősorban 7. és 8. osztályosok közül választottunk (bár volt három 6. osztályos is), hisz nekik komolyabb előismereteik voltak Európáról.
Először Európa földrajzát, természeti adottságait tekintettük át a gyerekekkel, majd történelmét.
Fontosnak éreztük, hogy lássák a II. világháború után, a Marshall-segélyt elfogadó országok, hogyan fűzték egyre szorosabbá kapcsolataikat. Az európai integrációs folyamaton túl megismerkedtünk az Európai Unió fő intézményeivel. Csoport munkában, páros munkában tanulmányozhatták a diákok az egyes intézmények feladatait, működését.
Programunkban hangsúlyt kapott az is, hogy az Unió jelképeivel legyenek tisztában a gyerekek, valamint megismerjék az egyes uniós tagállamok földrajzát, gazdaságát, történelmét.
Karácsony illetve húsvét előtt pedig az uniós országok hagyományaiból kaptak kis ízelítőt tanulóink.

Élj egészségesen:

A foglalkozások célmegfogalmazása, feldolgozásra kerülő témák:
– Egészséges táplálkozás elterjesztése
– A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, az egészségi állapot javítása.
– Aktív testmozgás elterjesztése, a testedzés szerves szükségletté váljon a felnövekvő nemzedék számára.
– A gyermekek és a fiatalok dohányzásra való rászokásának csökkentése.
– A lelki egészség állapotának, életminőségének javítása, egészségtudat fejlesztése. 0 A lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása.

A megvalósítás foglalkozásokon belüli keretei:
Sportprogramok, prezentáció, túrák, témával kapcsolatos filmvetítések, egyéb játékos programok

A foglalkozásokon az alábbi készségeiket fejlesztettük:
– különböző tanulási technikák pl.: önálló ismeretszerzés, jegyzetelés, kérdezési technikák, lényegkiemelés,
– manuális készség /feladattól függően/
– kommunikációs készség
– digitális kompetencia
Ezen készségek fejlesztése mellett a legfontosabb feladatnak tartottuk és tartjuk az egészségtudatos
generáció kinevelését.

A foglalkozások segítségével a tanulóink több információhoz jutottak az egészséges életmód és egészségtudatos magatartás témakörben. Meglévő tudásukra építve saját képességeiket aktivizáltuk, ezáltal:
– tudatosítottuk, hogy az ember a természetes és az általa teremtett mesterséges környezet összhangjával tud csak fennmaradni;
– szükségletté kell válni számukra a rendszeres testmozgásnak és testápolásnak;
– segítettük felismerik a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészség megőrzésében;
– próbáltuk megértetni a dohányzás, az alkohol, a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeit, a legális és illegális szerek hatásait és a törvényi szabályozás alapjait;

Matek-magyar kompetencia:

1. Magyar nyelv és irodalom tantárgyi fejlesztés
Az elvégzett gyakorlatok célja volt a kommunikációs képességek fejlesztése. Mindez a beszédhelyzetnek megfelelően történt szóban és írásban is. A kommunikációs helyzetgyakorlatok során gyakoroltuk a kapcsolatfelvételt, a kapcsolattartást és a kapcsolat lezárását.
A foglalkozásokon nagy hangsúlyt fektettünk az egyes kommunikációs szakaszokhoz kapcsolódó nyelvi tevékenységek fejlesztésére, kiemelten a megszólításra, bemutatkozásra, a kommunikációs folyamatbeli a visszacsatolásokra, a kapcsolat lezárásának különböző formáira. A szóbeli kommunikáció során alkalom volt a metakommunikáció, testbeszéd fejlesztésére is.
Foglalkoztunk az önismeret és az önkritika fejlesztésével is. Olyan képességek és tulajdonságok – megfigyelés, empátia, motiváció, önállóság stb. – fejlesztésével, amelyek a kapcsolattartás során előnyükre szolgálnak, például: türelem a másik meghallgatásában, a megfelelő nyelvhasználat, a hanghordozás ellenőrzése, a beszéd gyorsaságának szabályozása stb.
Az írásbeli szövegértő képesség fejlesztését különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotásával, elemzésével fejlesztettük. Levelet írtunk, kiselőadást készítettünk elő, netek böngésztünk adatok után. Fontos szerepet kapott az alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása.

2. Matematika tantárgyi fejlesztés
A foglalkozások elsődleges célja volt a legalapvetőbb matematikai kompetenciák (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek) használatának fejlesztése. Megmutatni a tanulóknak, hogy ezeket az alapműveleteket hogyan tudják alkalmazni különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Játékos feladatokkal fejlesztettük a logikus és térbeli gondolkodásukat egyaránt.
A fejlesztés során az életkori sajátosságokat figyelembe véve a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során kívántuk ezt megvalósítani. Fejlesztettük a matematika segítségével kommunikációt. Előtérbe kerül a matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Fejlesztettük a matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértését és alkalmazását, valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választást és váltást az adott helyzet követelményeinek megfelelően. Preferáltuk a segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használatát a foglalkozások során.

3. „Tanulás tanulása” tantárgyfüggetlen általános fejlesztés
A tantárgyi fejlesztés során kiemelt figyelmet szenteltünk a tanulók tanulásra szánt időbeosztására, a kitartásra és információkezelésre a tanulási folyamat során. Ugyanígy hangsúlyosan kezeltük a kommunikációt mint a tanulási folyamat részét, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazását, valamint különféle multimédiaüzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértését és létrehozását.

Hatás:
A foglalkozásokon az alábbi készségeket és képességeket fejlesztettük:
• Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
• Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
• Olvasás, írott szöveg megértése
• Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
• Ismeretek az irodalomról
• Ismeretek az anyanyelvről
•Különböző tanulási technikák pl.: önálló ismeretszerzés, jegyzetelés, kérdezési technikák, lényegkiemelés,
• Manuális készség /feladattól függően/
• Kommunikációs készség
•Digitális kompetencia

Német nyelvtudásunk fejlesztése:

A pályázati óra célkitűzései az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, a német nyelvre jellemző nyelvtani ismeretek elsajátítása, gyakorlása, a kommunikatív kompetencia fejlesztése, a beszédértés fejlesztése, az írásbeli kommunikáció fejlesztése, a célnyelven elhangzó információk megértése és a mindennapi élethelyzetekben való átültetése, nagyobb motiváció az idegen nyelv tanulása iránt, valamint célnyelvi ország kultúrájának megismertetése voltak.

A pályázat várt hatásai:         

a mindennapi életben jól használható, gyakorlatias nyelvtudás megszerzése, a gyakoribb mindennapi kifejezések és a nagyon alapvető fordulatok megértése és használata, amelyeknek célja a mindennapi életben való eligazodás. Bemutatkozás, mások bemutatása, a személyes jellegű kérdések feltétele és megválaszolása (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Egyszerű interakcióra való képesség, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Fejlődik az idegen nyelvi beszédértésük, olvasásértésük, beszédkészségük és írásbeli kifejezőképességük.