Hetek óta izgatottan készültünk a nagy utazásra.
A hajnali indulást követően a koradélutáni órákban érkeztünk Kolozsvárra. Az utazás alatt szinte folyamatosan esett az eső, de a Király-hágónál és Kolozsvárra érkezve szerencsére éppen nem esett. Az idegenvezető bemutatta nekünk a nevezetességeket, sok történelmi vonatkozást sorolt, melyeket testközelből láthattunk, érezhettük át a jelentőségüket. Mátyás király szülőháza és a hatalmas szobra tetszett legjobban a gyerekeknek. A mesés hangulatú várost elhagyva a szállásunkra igyekeztünk. Torockón a szobák elfoglalása és a mennyeien finom vacsora elfogyasztása után még egy órácskát „tekeregtünk” a faluban és beszívtuk a friss hegyi levegőt és a csodálatos látványt.
Második nap a reggeli elfogyasztása után a Tordai sóbánya lélegzetelállítóan hatalmas tereiben sétálva, játszva töltődtünk nemcsak sóval, hanem különleges élményekkel is. Lenyűgöző méretei és a visszhang mindenkit elvarázsolt. Továbbindultunk Szovátára, útközben megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, majd körbesétáltuk a Medve tavat. A természeti szépség, az idegenvezető izgalmas, érdekes mesélése magával ragadta a közönséget. Este elfoglaltuk Ivón a szállásunkat, és vacsora után a gyerekek a szabadban játszottak, fociztak, lazultak.
A harmadik nap reggelén a Madarasi Hargita meghódítására indultunk. Szép időben, napsütésben élvezhettük a csodálatos látványt, ami a kopjafák között elénk tárult. A traktorozás is emlékezetes élmény maradt! A csúcs meghódítását követően Székelyudvarhely bájos utcáin, terein csodálkoztunk rá az ottani épületekre, különösen az iskolákra. Szejkefürdőn 16 székely kapun keresztülhaladva sétáltunk fel Orbán Balázs sírjához, melyen elhelyeztük koszorúnkat.
Negyedik nap reggelén Csíksomlyón átszellemültünk, Madéfalván megkoszorúztuk az emlékművet, majd végiggyalogoltunk a Békás- szoros sziklái között. A visszafelé tartó úton megálltunk a Gyilkos-tónál, volt, aki az egyórás szabadidejében körberohanta a tavat!
Utolsó napon megkezdtük a hazautazást, Aradon koszorút helyeztünk el az aradi vértanúk emlékművénél.
Hatalmas élmény volt ez az 5 nap!!! Csodás tájak, szuper sofőr és idegenvezető, finom ételek, tiszta szállás, sok tudás! Köszönjük!

A Dombóvári József Attila Általános Iskola 7.a osztálya

1 nap
Fél 5-kor már a buszra vártunk, aztán 5 órakor sikeresen elindultunk. Nagyon hosszú volt az út. Több rövid megálló után 11 óra körül értünk a magyar-román határra. Innen háromnegyed óra várakozás, ellenőrzések után indulhattunk tovább. A Királyhágónál kicsit hosszabb szünetet tartottunk. Gyönyörködtünk a völgyben, amíg Erika néni mesélt a hely elnevezésének történelmi hátteréről, majd tovább indultunk. Az itteni idegenvezető segítségével tettünk sétát a belvárosban. Régi, de szépen felújított épületek, többszintes paloták között sétáltunk a macskaköves úton. Meglátogattuk Mátyás szülőházát, az őt ábrázoló hatalmas szobrot a főtéren, a színház épületét.
A szállásunk Torockón volt, ott magasodott a híres Székelykő. A naplementében, a virágzó fák mögött különösen elvarázsolt minket: gondozott közterek, felújított parasztházak, csinos udvarok vannak ott.
2. nap
A sóbányabánya fogadóépülete modern volt ugyan, de nem tűnt különösebben érdekesnek. Hiszen a csodavilág a föld alatt rejtőzik, így nem látható a felszínről. Egy olyan helyen álltunk meg először, ahol egy kiáltással 16-szoros visszhangot hallhatunk. Lesétáltunk a „gazdagok lépcsőjén” – a legenda úgy tartja, meggazdagszik az az ember, aki itt lesétál. Ezután 13 szintet mentünk tovább lefelé és egy óriási térben egy 21. Századi vidámparkban találtuk magunkat.
Szovátán az idegenvezető vezetésével körbesétáltuk a Medve-tavat. A tó felszínén 15 cm mélységig édesvíz van, alatta pedig sós. Az alján levő iszapból minden nap visznek a gyógyközpontokba, mert sok benne a gyógyhatású anyag, vegyület.
Borzonton, a Szent Anna panzióban szálltunk meg, három éjszakát aludtunk itt. Gyönyörű erdős környezet vett körül bennünket. A szobák modernek, jól felszereltek voltak. Nagy füves rét és játszótér vette körül az épületet, esténként itt játszottunk, beszélgettünk.
A 3. nap a Békás-szoroshoz buszoztunk. Gyalog végigsétáltunk az égbe nyúló, gyönyörű sziklák között. Mellettünk egy bővizű hegyi patak csobogott. A sétánál nagyon kellett figyelnünk, mert a keskeny gyalogút mellett sok jármű, teherautó közlekedett. Lenyűgöző volt a természetnek ez a különleges csodája.Tovább utaztunk pár percet, és a gyilkos-tónál leszálltunk. A tópart közelében étkezdék és árusok voltak. Itt kaptunk szabadidőt, és vásárolgattunk, nézelődtünk, ebédeltünk. A szállás felé vezető úton megálltunk Mádéfalván, és megkoszorúztuk a mádéfalvi vérengzés emlékművét. Még ugyanezen a napon meglátogattuk a csíksomlyói kegytemplomot és a ferencesek feredőjét is.
4. nap
Nagyon készültünk a hegymászásra. Mivel hűvös volt, a hegyen pedig párás idő, vittünk váltócipőt és váltóruhát. A hegy aljánál leszálltunk a buszról és felültünk egy traktor pótkocsijára. Kb. Egy órás utazás után értünk fel kb.1550 méter magasságba, és óriási meglepetésünkre havas táj, zúzmarás fenyők, hófödte háztetők vártak minket. A napos, tiszta időben mesés kilátás tárult elénk 1800 méter magasan. A turul-szobor, a kopjafák és a panoráma óriási élmény volt mindenkinek.
Az 5.
Arad felé indultunk. Elhaladtunk a „magos déva vára” mellett is, melynek építéséről a híres népballada szól. Aradon megkoszorúztuk a szabadságharc vértanú-tábornokainak emlékművét.
Tartalmas, csodaszép kiránduláson vehettünk részt.
7. b és 7. c osztály tanulói

Iskolakóstolgató Gábor bácsival. A vidám arcok, csillogó tekintetek magukért beszélnek!

Játékdélutánt tartott az 5.c (Glaubné Nagy Ildikó, osztályfőnök és Szalainé Balogh Erika, osztályfőnök-helyettes irányításával) hétfő délután. Társasjátékok, kártya, marokkó biztosították a vidám közösségi élményt.

Csütörtökön délelőtt nagyon nagy érdeklődés mellett rengeteg játék, kártya, plüssfigura… cserélt gazdát a Bolhapiacon.
Az alsós és felsős gyerekek 200-250 Ft-ért adták-vették egymástól a megunt játékaikat! (Schrettner Nóra, DÖK patronáló tanár)